Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Vukovár, a horvát Sztálingrád

2017. szeptember 17. 22:21 - Makovecz Gyula Péter

Huszonhat évvel ezelőtt sokszor szerepelt Vukovár a hírekben, de nem a kultúr- vagy a sportrovatban. 1991. augusztusában indították el mindent elsöprő támadásukat a Jugoszláv Néphadsereg (JNH) és a horvátországi szerbek félkatonai egységei, mindössze 60 km-re Magyarországtól. Az ostrom, hasonló szeptemberi napokon is, összesen 87 napon át tartott. Vukovár 1991. november 18-án esett el.

Több mint 30.000 fő a támadók, alig kétezren a védők oldalán. A JNH révén óriási a támadók fölénye a gépesítés és a tüzérség tekintetében is. Az ostrom alatt 700.000 gránát és rakéta hullik a városra, van olyan nap, hogy 12.000 db. A város épületeinek mintegy 90%-a vagy teljesen megsemmisül, vagy megrongálódik. Vukovár pusztulása a II. világháború óta nem látott mértékű Európában. S persze ott van az emberveszteség, amiről pontos adatot sohasem fogunk megtudni. A horvát katonaság 879 halottat és 770 fő sérültet ismer el, a jugoszláv (szerb) oldalon ugyanez a szám 1.500 és 2.500. A civil halottak száma 1.131 fő, 550 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván. A városból és környékéről mintegy 20.000 embert üldöznek el.

Biztosan nem lehet tudni, de akkoriban sokan vádolták Tuđman elnököt azzal, hogy akarattal hagyta magára Vukovárt. A politikai tárgyalásokon többet ért neki egy mártír város és védői, mint egy elhúzódó, esetleg győztes csata. Mindenesetre a három hónapos ostrom és a jelentős veszteségek megtörték a JNH lendületét, aminek köszönhetően a horvát védelmi erők újjá tudták szervezni magukat.

2017-et írunk, az akkori fiatalok ma már középkorúak, ha túlélték a drámai napokat. Sétálóutca, kávézók terasza, igazi vidéki piac, bevásárlóközpont, gyalogosok, autók (a belvárosban 3 kunát kell fizetni óránként a parkolásért 7 és 19 óra között), zajlik az élet a városban. Valaki azt mondja, hogy majdnem húsz év telt el és még mindig sok a romos ház. Én azt mondom, húsz év alatt építettek fel egy újra élhető várost a horvátok. Igaz Vukovárt most is csak 28.000 lakják, tizenhétezerrel kevesebben, mint '91-ben, 57%-uk horvát, 35%-uk szerb nemzetiségű. Vukovár messze nem olyan, mint a horvát tengerparti városok, aki ilyesmit keres itt, az hatalmasat fog csalódni. Vád éri manapság a horvát oldalt is, miszerint csak a horvát nemzetiségűek házait újítják fel, a szerb épületek mindig a sor végére kerülnek. A két nemzetiség külön iskolákba járatja a gyerekeit, más-más kávézókba jár.

Városnézésünket a Víztoronnyal kezdjük, amely a város jelképe, még a sétálóutcán lévő érintőképernyős információs pult is megidézi az alakját. Pont felújítják, állvány takarja el máig sérült felső felének egy részét. Tetején most is ott leng a horvát nemzeti lobogó, mint oly sok ikonikus fényképen. 1968-ban épült, hogy kiváltsa a város központjában lévő régi tornyot. Ötven méter magas, 2.200 köbméteres térfogatával a legnagyobb tárolókapacitású ilyen épület volt Európában. Felső részén panorámás étterem működött. Az épület vesztét az okozta, hogy funkciójából adódóan magas és egy magaslaton áll, a Duna és a túlpart is közel van hozzá, könnyű célpont volt, mintegy 600 találat érte.

A toronytól a városközpont felé csodálhatjuk meg a teljesen felújított Szent Fülöp és Jakab tiszteletére felszentelt barokk ferences templomot és kolostort. Ha összehasonlítjuk az udvaron álló fényképekkel a mai állapotot, csak sóhajok hagyják el az ajkunkat és megdöbbenünk, miből mi lett, milyen csodálatosan helyre tudták állítani az épületkomplexumot. A templom 1723 és 1732 között épült, 1897 és 1899 között kibővítették. A vukovári csatában nagyon súlyos sérüléseket szenvedett, a 60 méter magas torony felső része leomlott, a tető teljesen megsemmisült, a belső berendezések is hatalmas károkat szenvedtek, egy részüket a város elfoglalása után a szerb szabadcsapatok verték szét. A város védőszentjének, Szent Bono vértanúnak az ereklyéit még a harcok alatt a kriptába menekítik a ferencesek. Innen hozzák fel 1995-ben a szerb katonák és a Duna partján elégetik. A szerzetesek csak töredékeket tudnak megmenteni, ezek láthatóak most a templomban kihelyezett ereklyetartóban. Az épületek felújítása 2000-ben kezdődik el és napjainkra teljesnek mondható. Az 58 méter hosszú templom a harmadik leghosszabb az országban. A templomban látható a háborúban megsérült félkarú Jézus, ami egy dokumentumfilm címét is ihlette: Fél karral ölelni... Érdemes még megfigyelni a modern stációkat. Naponta 7 és 19 óra között látogatható, az udvar felől tudunk belépni.

A templomban összefutunk egy horvát veteránnal, ma már mosolyogva tud mesélni ezekről az évekről, és arról, hogy nagyapja a magyarokkal együtt harcolt az első világégésben. Mutatja háborús sérülését, nem tudom, hogy én hasonlóan túl tudnék-e lépni a történelmünk fekete lapjain.

A belvárosban ma már szépen felújítva áll a Grand Hotel, vagy más nevén a Munkásotthon. 1895 és 1897 között szállodának épült. 1919-ben az erősödő munkásmozgalom vásárolta meg, még kommunista kongresszust is tartottak itt. Innen a Duna felé találjuk az 1913-ban készült Régi víztornyot, alatta fúrt kút és víztározó van. A tetején lévő tartályba szivattyú juttatta fel a vizet és látta el a települést. A Vuka és a Duna találkozásánál állították fel azt a nagy fehér kőkeresztet, amely emléket állít mindazok számára, akik életüket adták a szabad és független horvát államért. A kereszt vakító fehérséggel fordul a Duna szerb oldala felé.

A Duna túlpartján, a hajókikötőből pár perces útra mossa a víz az Ada sziget partjait, a vukováriak ide, a szerb határtól 300 méterre járnak kikapcsolódni. Az 1000 hektáros, homokos fövenyű sziget nyújt feltöltődést a nyári hónapokban, akár napozni, akár úszni szeretnének, vagy csak egyszerűen hűsölni a lombok alatt.

A kereszt már a Vuka északi partján áll, innen folytatjuk utunkat Lavoslav Ružička emlékházáig. A tudományos életben vitathatatlanul Ő Vukovár leghíresebb szülötte. 1887-ben látta meg a napvilágot, Karlsruhében szerzett doktori címet, 1939-ben kapott kémiai Nobel-díjat a polimetilének és magas szénatomszámú terpének vizsgálatáért. Az utca túl oldalán, közvetlenül az Eltz-kastély mellett áll az 1740-ben barokk stílusban épült Szent Rókus kápolna. 1805-ben klasszicista stílusban építették át, majd átlagosan ötvenévente renoválták újra. Harangtornya, ma már kevés helyen látható, fazsindellyel fedett.

A német nemesi Eltz család 1736-ban vásárolta meg a későbbi kastély telkét, az Eltz-kastély építése 1749-ben kezdődött el és egészen 1945-ig a család birtokában volt. A vukovári csatában ez volt az első épület, amit a levegőből is támadtak. Nemcsak a falak, hanem a gyűjtemény jelentős része is megsérült, bizonyos tárgyakat pedig Szerbiába szállítottak. Ezeknek egy része 2001-ben került vissza a múzeumhoz. 2008 és 2011 között újították fel teljesen, ma az egyik legfontosabb horvát barokk-klasszicista épület, a Városi Múzeum otthona. A kiállítások között megtaláljuk az Eltz család történetét, régészeti tárgyakat, fegyvereket, bútorokat, arany és ezüst tárgyakat, földművelő eszközöket, a vukovári csata történéseit, mindezt hagyományos és multimédiás bemutatóval. Itt rendezik a Vukovári Filmfesztivált, amelyből az idei már a tizenegyedik volt a sorban. Nyitva tartás és jegyárak itt.

Vukováron megkerülhetetlenek az emlékhelyek, amelyekből több is van: Hadtörténeti Múzeum az egykori kórháznál, a város déli részén az Emlékközpont és a katonai temető, északi részén Blago Zadro szobra, a várostól délre az Ovčarai emlékhely. Az ostrom alatt a kórház alagsorában végzett munkát hűen mutatják be minden nehézségével együtt a Hadtörténeti Múzeumban. A nyitva tartásról és a belépőkről itt találhatóak információk.  A kórház hiába állt védelem alatt több száz találatot kapott, ezért az orvosok a föld alatti helyiségekbe kényszerültek, itt végezték a műtéteket is. A város eleste után mintegy négyszáz embert hurcoltak el a szerb csapatok a kórházból és közülük 263 embert egész egyszerűen kivégeztek az ovčarai táborban, ott ahol most, 2006 óta az Ovčarai emlékhely áll. Ovčara akkoriban tanya volt, korábban az Eltz család gazdasága működött itt, senki nem tudna róla, ha ez a szörnyűség nem történt volna meg. Nyitva tartás és belépő árak itt olvashatóak.

A háborús Emlékközpont hétköznap 8 és 16 óra között várja az érdeklődőket. A vukovári csata teljes eseménysora megelevenedik itt: a harcok kronológiája, az eszéki pilóták repülései, gyalogsági és nehézfegyverek, szerb fogolytáborok. A katonai temetőben 938 fehér kereszt áll, ez a legnagyobb horvát sírsor, Vukováron és Horvátország más tájain elesett katonák emlékével. Áprilistól szeptemberig 7-20, októbertől márciusig 7-18 óra között látogatható.

A város északi végén áll Blago Zadro szobra, egy egykori postahivatalban (ami a harcok alatt parancsnoki épület volt) berendezett kis fotókiállítás és egy harckocsi társaságában. (Az épület keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között látogatható.) Zadro posztumusz vezérőrnagy, a horvát oldal egyik legnagyobb háborús hőse, aki augusztus és október között irányította a város északi, Borovo felé eső területén a védelmi feladatokat. Irányításával több tucat jugoszláv harckocsit és páncélozott járművet lőttek ki a védekező vukováriak. 1991. október 16-án esik el tűzharcban. A család tragédiája - ki tudja hány ilyen van még - hogy fél év múlva legidősebb fia is meghal a harcokban.

Ritkán születik ilyen csapongó gondolatviharok között poszt ezen a blogon, de a város legújabb kori történelme nehezen engedi lenyugodni a lelket és az elmét. Útitársam, Szilvia, azt mondta, van valami nyomasztó szomorúság még most is a levegőben, szerinte sok ember szelleme még tudott hazamenni. Nem tudom, lehet, hogy csak azért gondolja ezt, mert tudja mi történt ezeken az utcákon. Amikor elhagyjuk a várost, megelőzünk egy szerb rendszámú kisteherautót, hisz a Duna túlpartja mégiscsak Szerbia.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr912810296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tranquillius 2017.09.18. 16:02:49

A Duna túlpartja, azaz a Vukovári-sziget (Ada) nem Szerbia. Legalábbis a horvátok szerint. Bár ti is ezt írtátok feljebb. :) dunaiszigetek.blogspot.hu/2015/03/hol-hatar-szerbia-es-horvatorszag-kozott.html

morpheus. 2017.09.18. 16:11:52

Nagyon jó a város leírása és jó a poszt is összességében. Köszi! ... A város ostromához annyit: soha nem értettem, hogy a 3 hónapos harc után (miközben a két oldalon összesen 4-5 ezer ember halt meg) miért került vissza olyan simán a város a horvátokhoz?? A szerbek számára korábban mindennél fontosabb volt Vukovar elfoglalása és győztek is. Aztán mégis átengedték a horvátoknak. Kicsit furcsa számomra.

Bicepsz Elek 2017.09.18. 16:19:03

1, A tengerparton dalmatok rlnrk, a szarazfoldon horvatok. Csak mar eg6be olvadtak, de amugy 2 kulon vilag
2, 1991-tol fegyverembargo volt, ami ugye a szerbeknek kedvezett(Antalek illegalisan kellett segitsek a horvatokat Kalasnyikovokkal pl)

Bicepsz Elek 2017.09.18. 16:21:32

@morpheus.: Ez mar csak igy van: a sok idealista hulye meghal, a politikusok meg egy jot bizniszeltek....

legyetek5ó6éú2 2017.09.18. 17:09:07

"hogy én hasonlóan túl tudnák-e lépni a történelmünk fekete lapjain" Hímnemben.
Nőnemben: TUDNÉK.

Tarlós elvtárs kutyaszaros városa 2017.09.18. 18:26:00

@morpheus.: "miért került vissza olyan simán a város a horvátokhoz?? A szerbek számára korábban mindennél fontosabb volt Vukovar elfoglalása és győztek is. Aztán mégis átengedték a horvátoknak. Kicsit furcsa számomra."

Az újjászervezett horvát hadsereg visszafoglalta, tekintettel arra, hogy Vukovar horvát föld. Tehát az agresszor nem átengedte, hanem elkergették a bitorolt területről. Nyilván azért furcsa számodra, mert hiányosak az ismereteid (pl. 1991-ben még a homokozóban töltötted az idődet).

Tarlós elvtárs kutyaszaros városa 2017.09.18. 18:34:12

Amúgy nem akartam itt kommentelni, de Vukovart Sztálingrádhoz hasonlítani igen nagy tévedés és sértés a horvát néppel szemben. Akarom mondani, hogy a poszter hülye (de csak ezért). Direkt nem írtam oda, hogy jebem ti mater, mert azt az orbánista retardáltaknak tartom fent.

Makovecz Gyula Péter · www.monarchiaturak.blog.hu 2017.09.18. 19:01:43

@Tarlós elvtárs kutyaszaros városa: Természetesen én nem fogom minősíteni. Minősíti magát a felhasználó neve. Sokkal több párhuzam van a két város között, mint gondolná. Egyetlen szóval nem írtam azt, hogy a horvát nép olyan, mint az orosz vagy szovjet. Szóval ebben semmi tévedés és semmi sértés nincs.

legyetek5ó6éú2 2017.09.18. 21:12:38

@Makovecz Gyula Péter: Egyébként a poszt jó, köszönjük. Talán még megemlítettem volna Eduardót.

sóskatáska 2017.09.18. 22:37:36

@legyetek5ó6éú2: Eduardo nem Vukovaron volt, hanem Eszék alatt a Kopácsi rét környékén.

morpheus. 2017.09.19. 00:29:45

@Tarlós elvtárs kutyaszaros városa: beszólogatsz? Mondjuk mi várható a nick neved alapján.

Bafana 2017.09.19. 06:26:39

@Tarlós elvtárs kutyaszaros városa: "Tehát az agresszor nem átengedte, hanem elkergették a bitorolt területről."
Csak következetesen! Vagyis ha a magyarok bevonulnának Eszékre vagy Csáktornyára, gondolom ugyanezt mondanád :D

legyetek5ó6éú2 2017.09.19. 07:34:35

@sóskatáska: Kössz a pontosítást, én Vukovárra emlékeztem.

morpheus. 2017.09.19. 14:40:43

@Tarlós elvtárs kutyaszaros városa: a hozzászólásom második fele törlésre került vagy meg sen jelent. (Nem is tudtam hogy ilyet is enged a szerkesztői felület) A lényeg: nem a gyermek-homokozóban hanem 18 évesen követtem nyomon az 1991 -es délszláv esemémyeket. Nekem akkor sem volt logikus, hogy miert nem tragaszkodtak jobban a szerbek Vukovárért 98-ban ha egyszer 91-ben annyira fontos volt nekik elvenni Horvátországtól, hogy majd 40 ezet katonát küldtek oda?

morpheus. 2017.09.19. 15:03:48

... mondjuk a harcok 95-ben lezárultak azzal, hogy Jugoszlávia nem korlátozza Horvátország területi integritását és szuverenitását.

Makovecz Gyula Péter · www.monarchiaturak.blog.hu 2017.09.19. 16:35:54

@morpheus.: Nem tudom, hogy hová tűnt a korábbi hozzászólásod, én nem vagyok kimoderálás-párti, csak akkor, ha minden kötél szakad. Gondolom a nemzetközi és a belpolitikai helyzet változása volt az, ami módosította a szerb politikát, erre rengeteg példa volt már a történelemben.

Bicepsz Elek 2017.09.21. 11:32:52

@Tarlós elvtárs kutyaszaros városa:
Inkabb Sztalingraddal szemben sertes, mert azt nem tudtak elfoglalni a nemetek, sot oket zartak gyurube es mertek rajuk vereseget.