Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

Segesvár, utazás a középkorba

2016. december 29. 16:19 - Makovecz Gyula Péter

A Nagy-Küküllő partján fekvő Segesvár kiemelkedő célpont Erdélyben: világörökségi helyszín, erdélyi fejedelem választó hely, Apor Vilmos püspök és Vlad Tepes szülőhelye, határában esett el Petőfi. 25.000 lakosú város, melynek majdnem ötöde magyar anyanyelvű. Érdekes, hogy az 1910-es, 23 %-os arány sem volt sokkal magasabb. Ami változott, az a német anyanyelvű szászok számának jelentős csökkenése, mint mindenütt Erdélyben.

Pedig javarészt a szászoknak köszönhető, hogy erdélyi Nürnbergnek is hívják és a város történelmi központja 1999 óta az UNESCO Világörökség része. Híres kézműiparának céhei (bronzművesek, ónművesek, kőfaragók, posztóművesek) építették és harc esetén védték az óvárost körbeölelő falat erősítő tornyokat. A tornyok elnevezései ma is ezt őrzik. A szászokat még II. Géza telepítette ide a XII. században, Segesvár lett a szász szék központja. A XIV. századtól szabad királyi város, innen számolható a város XVII. századig tartó aranykora, mai, falon belüli arculata is ebben az időszakban alakult ki. A törökök többször feldúlták, a XVII. században pedig három erdélyi fejedelmet - többek között I. Rákóczi Györgyöt - is itt választottak meg.

Parkolásunk után (díjköteles időszak: hétfőtől szombatig, áprilistól októberig 7-18, novembertől márciusig 8-17 óra között, 1,5 lei/óra, 5 lei/nap) látogatásunkat kezdjük a helyi Orlojjal, az Óratoronnyal. Ahogy közeledünk a XIV. században épült toronyhoz, úgy utazunk vissza a középkorba. Ez az óváros legmagasabb tornya, 64 m magas, falai az alsó részen 2,3 m vastagak, így egykor védett helyet biztosított a levéltárnak, a kincstárnak és a lőszerraktárnak. 1556-ig a városi tanács is itt ülésezett. Ez volt az egyetlen torony, melyet a város védett, és nem a céhek. Tetejét színes, zománccserepes tető fedi, a négy sarkon látható kis tornyok azt jelezték, hogy a városban bíróság működött. Az ötödik emeleten, nyitott erkélyről nézhetünk le a városra. A korláton Budapestnek (456 km) és Segesvár testvérvárosának, Kiskunfélegyházának (388 km) a távolsága is feltüntetésre került. A torony eredeti, fából készült óraszerkezete odaveszett az 1676-os nagy tűzvészben. Egy év múlva fémszerkezettel állították helyre, ekkor készültek el a 80 cm-es szobrok is, melyek a hét napjait, a nappalt és az éjszakát, a békét, a törvényt és az igazságot szimbolizálják. 1899-től Történelmi Múzeum kapott benne elhelyezést. A belépő 14 lei, a kedvezményes 3,5 lei, a fotójegy 30, a videojegy 40 leibe kerül. Hétköznap 9:00-18:30-ig (hétfőn zárva), hétvégén 10:00-17:30-ig mehetünk fel, esetenként készüljünk fel a sorban állásra.

 

Az Óratoronyból az óra járásával ellentétes irányba folytattuk utunkat a 930 m hosszú fal mentén, majd a belső utcákon, első megállónk a Kovácsok tornya. A város egykori 14 tornyából 9 maradt meg mára, négyet az 1706-os a kuruc ostrom alatt romboltak le. A Kovácsok tornya 1631-ben épült, helyén korábban a Borbélyok tornya állt. Az óváros felől nem tűnik komoly épületnek, impozáns méretét kívülről mutatja meg. Mellette áll a Kolostor templom, melyet a domonkos rend román stílusban építtetett a XIII. században. A XV. században gótikus stílusban alakították át, később a kolostor a városi tanács, a templom a lutheránusok birtokába került. Előbbit a XIX. században bontatta el a város, hogy helyet biztosítson a tanács új épületének. Ennek az épületnek a falán látható Apor Vilmos boldoggá avatott, vértanú püspök emléktáblája, aki Segesváron született. A templom három hajós, 44,5 m hosszú és 12,6 m széles. Belsejének ékköve egy bronz keresztelőkápolna a XV. századból, 35 darabos keleti szőnyeggyűjtemény és a barokk oltár. Naponta 10 és 17 óra között látogatható.

Az óváros északi csücskében találjuk a Ferences templomot és a Csizmadiák tornyát. A templomot 1895-ben kezdték építeni, egy korábbi templom és a Kádár bástya elbontásával nyert területen és a következő évben szentelték fel. A hatszögű torony 1521-ben épült, később többször megerősítették, mai formáját 1681-ben nyerte el, ez az összes bástya közül a legalacsonyabb. Ma egy újság és egy rádió szerkesztősége működik benne. A templom és a Csizmadiák tornya alatt állt egykor a Lakatosok bástyája.

Itt délnek kell fordulnunk a fal mentén egymást követik a céhek bástyái: Szabók, Szűcsök, Mészárosok tornya. A Szabók tornya XIV. században épült, az Óratoronnyal szemközti kaput őrizte. Az 1676-os tűzvész idején a bástyában tárolt puskapor felrobbant és az egyik boltív leomlott. Csak a XX. században állították helyre, akkor kapta mai formáját. A Szabók és a Szűcsök tornya között is volt még egy bástya, melyet a szövők céhe tartott fenn, 1706-ban ez is a kuruc támadás áldozata lett. A Szűcsök és a Mészárosok tornyát a XV. században a Törle kapu védelmére építették. Mindig ezen a kapun érkezett vissza a csorda a legeltetésből.


Ha a Diáklépcsőt, sportemberként, alulról szeretnénk megmászni, a Mészárosok tornyától kanyarodjunk vissza a belváros felé: zegzugos utcák, rengeteg nagyon hangulatos, de felújításra váró épülettel. Ha nem, akkor folytassuk utunkat tovább a fal mellett, az erdei sétánynak is beillő úton. A Diáklépcső lépcsőit bevallom nem számoltuk meg, a fellelhető irodalom hol 172, hol 175, hol 178 fokot ír, az biztos, hogy nem kevés. Bár eredetileg majdnem kétszer ennyiből, 300 lépcsőből állt. 1642-ben épült és 1849-ben rövidítették le. A diákokat és templomba járókat hivatott védeni az időjárás viszontagságaitól, sőt akár támadás esetén a nyílzáportól is.

A lépcső és a sétány tetejénél áll a Hegyi templom, a szász gimnázium, a Temetőkápolna és egy újabb bástya. A Hegyi templomot 5 lei ellenében nézhetjük meg, naponta 9-18 óra között. Az aszimmetrikus templom 1345 és 1525 között épült, gótikus stílusban. Harangtornya 42 m magas. Értékei közül kiemelkedik a Szent Mártont ábrázoló szárnyas oltár, a késő gótikus szentségfülke és a reneszánsz sítusú bútorzat. A '90-es években, Europa Nostra díjat kiérdemlően újították fel. Ma a legdélebbi bástya a Kötélverők tornya, 1706 előtt ez sem így volt, akkor még a Temetőkápolna helyén állt az Aranyművesek tornya. A Kötélverők tornya már a tatárjárás idején is állt, le is rombolták a támadók, 1350-ben építették újjá. Talán meglepő, de a bástyát még ma is lakják, a temetőt gondozó család otthona.

A Diáklépcső aljától keleti irányba érhetjük el az Ónművesek és a Tímárok tornyát. Az Ónművesek tornya a legkecsesebb a tornyok közül. Az elsők között épült, többször átépítették, talán ennek köszönheti, hogy az alapja négyszögletes, törzse ötszögű, legfelső emelete pedig nyolcszögű. Ezen a tornyon is jól láthatóak a szuroköntő nyílások. Ezt a tornyot az Íjászok folyosója köti össze a Tímárok tornyával. A folyosó leginkább egy zárt udvaron keresztül tekinthető meg. Utóbbi pedig egy négyzet alapú, ferde tetejű alacsony torony, igazából csak a falon kívülről ismerhető fel.

 

Nemcsak a falak mentén, hanem az Óváros központjában is találunk még látnivalót, három ház formájában: Szarvasos ház, Drakula ház, Velencei ház. A Vár tér (Piata Cetătii) egyik sarkán áll a könnyen felismerhető Szarvasos ház. Valószínűleg a XVII. században épült, az erdélyi késő reneszánsz remek példája. Nevét a külső falára festett szarvasokról kapta. 1988 és 2001 között újították fel. A másik két épületet az Óratorony irányában, tulajdonképpen egymással szemben találjuk. A Velencei ház neve ablakainak formájából ered, valószínűleg ez is a XVII. században épült, ma többek között a német kisebbség irodái működnek benne. Vlad Tepes, azaz Drakula, a ma Drakula háznak nevezett épületben született, 1431-ben, mikor apja II. Vlad a havasalföldi fejedelemválasztásra érkezett a városba. A ház tehát már akkor is állt, a vár legrégebbi épületei közé tartozik, vendégház és a testőrség pihenőhelye volt. Most nem térnék ki Drakula dolgaira, megtették már ezt helyettem a regények és filmek. Segesváron is volt olyan próbálkozás, hogy az idegenforgalom felfuttatását rá hegyezzék ki, szerencsére ez a giccses próbálkozás egyelőre alább hagyott. Az épületben ma egy középkori hangulatú étterem működik. A központban egyébként több étterem közül is választhatunk, az árak (72,60 Ft/lei): 4cl aperitif 8-12 lei, 5 dl üdítő 6-10 lei, kávé 7 lei, sörök 7-10 lei, levesek 14-17 lei, főételek 28-48 lei.

Meggyőződésem, ha Segesvár Ausztriában vagy Csehországban lenne, egy gyönyörűen felújított, sokkal ismertebb és több turistát vonzó hely lenne. Talán egyszer ez Erdélyben is megvalósul.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon!

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr912038999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Janossz 2017.01.01. 15:23:42

Igen, különleges élmény. Az egész épületegyüttest így megtartani eredeti (közeli) állapotban szép teljesítmény.
Itthon már tele lenne BRAMAC cseréppel, meg akciós Panorama-műanyagablakkal az utca.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu