Monarchia túrák

Az utazással szerzett élményidet senki nem veszi el tőled!

A milánói kőcsipke birodalma

2016. május 16. 11:51 - Makovecz Gyula Péter

Túláradó formagazdagság, ragyogó márványfelületek, hatalmas méretek. 3400 szobor, 136 torony, megszámlálhatatlan vízköpő és egy 100 km-es, a szárazföld belsejében vezető vízi út, melyet a márványnak mindehhez meg kellett tennie.

1386-ban kezdték el építeni a milánói dómot, mikor elkészült a félsziget legnagyobb temploma volt, egészen a Szent Péter-bazilika 1626-os felszenteléséig. Mai formáját 1965-ben nyerte el, főhomlokzatát, tornyait többször is átalakították. Az építészeti középpontjában lévő négyezeti torony 1490-re készült el. 1567-ben barokk homlokzatot kapott, az 1610-es években ezt a nem odaillő részt reneszánsz stílusban építették át. 1769-ben fejezték be a kupolatorony csúcsát, amelyre öt évvel később került fel Mária szobra, vagy ahogyan a milánóiak hívják Madonnina. A XIX. században új főhomlokzatot kapott, ekkor faragták a fiatornyokat is. Utolsó felújításakor, 2003 és 2009 között mintegy 20 millió eurót költöttek rá.

A dóm 158,5 méter hosszú, 93 méter széles és 108,5 méter magas, a Madonnina ebből 4,16 métert tesz ki. Az épületet 52 oszlop tartja, 136 tornya van, és mintegy 3400 szobor díszíti. A Madonnináról rendelet is született Milánóban, mely szerint semmi sem haladhatja meg a dóm és a szobor magasságát a városban. 1961-ben viszont felépült a 127,1 méter magas Pirelli felhőkarcoló. Az ellentmondást úgy oldották fel, hogy egy Mária szobrot helyeztek a felhőkarcoló tetejére.

A templombelső a XVI. században készült el, legérdekesebb darabja egy 1210-ből való bronz gyertyatartó (kandeláber). Öt hosszanti és három kereszthajó alkotja, láthatunk itt 1395-ből való Mária szobrot és egy - a tizenkét apostol egyikét - Szent Bertalant ábrázoló realisztikus, XVI. századi alkotást, valamint egy napórát. Érdemes a festett üvegablakokat is megcsodálni. A kriptában van Borromeo Szent Károly, Milánó érsekének hegyikristályból készült végső nyughelye. Szent Károly az 1567-es pestisjárvány idején végig segítette, kórházakat létrehozva, ápolta a betegeket. Napóleonnak nem maradt ideje átalakítani a dóm környezetét, az csak a XIX. század második felében történt meg. A térnek 1929-re alakult ki mai impozáns formája.

Eredetileg téglából tervezték az épületet, de Gian Galeazzo Visconti herceg a márvány mellett döntött. Az itáliai mesterek tapasztalatlansága miatt francia és német építészek is közreműködtek az építkezésnél, többek között a prágai székesegyház építője Peter Parler is. A dómhoz szükséges márványt a több mint 100 km-es távolságra lévő, a Maggiore-tóhoz közeli Candoglia településnél fekvő bányában termelték ki, ahol hosszabb időn keresztül kizárólag a dóm számára bányásztak. Érdekesség, hogy a Candogliából a bányába vezető út neve ma is a dóm építésére utal (Strada Grotta Fabbrica del Duomo). A hatalmas tömböket vízi úton, tavon, folyókon és mesterséges csatornákon át, a Toce folyó – Maggiore-tó – Ticino folyó – Naviglio Grande útvonalon szállították Utóbbi Tornavento mellett ágazik le a Ticino folyóról. A csatorna ma csak a Darsena (Csónakházak) nevű mesterséges tóig, Milánó kvázi kikötőjéig tart, de a dóm építésekor egy zsiliprendszeren keresztül egészen a mai Via Laghettoig el tudták szállítani az építőanyagokat. Ez mindössze 500 méterre volt az építési területtől. Egy rendelettel ingyenes szállítást biztosítottak a márványnak a bányából az építési területre. Az útdíj fizetése alól az „Ad usum fabricae!”, vagy a „Usum Fabricae Operis!”azaz az „Építési munkákhoz használjuk fel!” jelszó használatával mentesülhettek.

A márvány rózsaszín foltos elszíneződését a vas-oxid okozza. Szépsége kivételes fizikai ellenállással párosul. Itt az építőanyag nemcsak statikai szerepet tölt be, hanem a díszítés maga. Ebből készült a dóm teteje is, a 8000 négyzetméteres teraszra lifttel (13 euró, kedvezményes jegy 7 euró) vagy 201 lépcsőn keresztül (8 euró, kedvezményes jegy 4 euró) juthatunk fel. Ezt semmi esetre sem hagyjuk ki, elképesztő a kilátás, a látvány és a márványon sétálás. Minden nap 9-18 óra között vehetünk ide jegyet, 19 óráig maradhatunk fenn.

A dóm és a régészeti kiállítás minden nap 8 és 19 óra között várja a látogatókat. Szent Károly kriptája 11:00-17:30, vasárnap 13:30-15:30 között látogatható. A múzeumba szerda kivételével 10 és 18 óra között mehetünk be. A dómba és a múzeumba történő belépésért 2, a régészeti kiállításért 6 (kedvezményesen 3) eurót kell fizetni. Mindent tartalmazó kombinált jegy is váltható: lifttel 15 (kedvezményes 8), gyalogosan 11 (kedvezményesen 6) euróért.

A dóm közvetlen környezetében találjuk a világhírű Scalát, előtte Leonardo szobrát, a dóm múzeumának otthont adó Palazzo Reale (Királyi Palota) és az elegáns üzletekkel ámulatba ejtő Galleria Vittorio Emanuele II.

Ha tetszett az írás, kövess minket a Facebookon vagy csak nyomj egy lájkot!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://monarchiaturak.blog.hu/api/trackback/id/tr188660228

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.